+36 30 576-3669 / info@gtsolar.hu

Napelemes rendszer típusok


Milyen napelemes rendszerek léteznek?


A napelemes rendszer alapvetően lehet:
  • Hálózatba visszatápláló napelemes rendszer
  • Sziget üzemű napelemes rendszer
  • Hybrid  visszatáplálós/sziget üzemre képes  napelemes rendszer
 
Sziget üzemű napelemes rendszer

Szigetüzemről akkor beszélünk, ha megtermeljük a villamos energiát napelemekkel, az energiát akkumulátorokban tároljuk, és nem képezzük ezzel az áramszolgáltatói hálózat részét. A fogyasztókat ennek segítségével elláthatjuk akár 12V, vagy 24/48 V egyenfeszültséggel. Amennyiben szükség van rá inverter segítségével akár ~230 V feszültségű fogyasztókat, vagy akár három fázisú hálózatot is üzemeltethetünk. Jellemző megoldási módja a szigetüzemnek (például tanyák) villamosítása, melyek messze esnek a közcélú villamos energia hálózattól.

Ezt a rendszert olyan helyeken ajánljuk, ahol nincs kiépítve közcélú villamos hálózat, vagy ennek kiépítése magas költséggel járna. A sziget üzemű rendszerek drágábbak mint a hálózatra visszatápláló társai, és időközönként a beépített akkumulátorok cserére szorulnak.

Hálózatra visszatápláló napelemes rendszer


Hálózati visszatáplálásról akkor beszélünk, ha a napelemek által szolgáltatott feszültséget közvetlenül váltakozó feszültséggé alakítjuk át, így látjuk el a fogyasztóinkat. Amikor viszont nincs fogyasztás, akkor az arra alkalmas inverter segítségével a hálózatra táplálunk rá. Amennyiben a napelemek nem termelnek villamos energiát, természetesen azt a hálózatról vételezünk. Azt, hogy energiát vételezünk, vagy éppen visszatáplálunk a napelemes rendszer energia termelése és a pillanatnyi fogyasztásunk határozza meg. A visszatápláló rendszer együttműködik a hálózattal, ami előnyös, mert nem kell az energiát tárolnunk, viszont hátránya, hogy ha áramszünet van akkor hiába van napelemes rendszerünk az inverter lekapcsol, és nálunk sem lesz áram.

Az elszámolás az áramszolgáltatóval szaldós-alapú, ami azt jelenti, hogy évente van mérőóra leolvasás és a leolvasás után a megtermelt energiát kivonják a fogyasztott energiából, és ez alapján fizetünk, vagy éppen nekünk fizetnek.
Abban az esetben ha többet termeltünk mint fogyasztottunk, ne számítsunk eget rengető jövedelemre, ugyanis az energia átvételi ára 18 Ft/kWh körül alakul.



A visszatáplálós napelemes rendszerek közül is kétféle megoldás létezik:
  • Sztring rendszer (normál)
  • Okos rendszer (optimalizált)
Normál rendszer esetén a napelemeket sorba kötjük  az invertertől függően 10 - 20 db-ot, és így létrehozunk egy sztringet. Ez bevált, a gyakorlatban is jól működő megoldás, de nem javasolt mindenhova. Előfordulhat, hogy a sorba kötött napelemek közül egy, vagy több modul árnyékba kerül és visszaesik a teljesítménye, ebben az esetben a sztringe belekötött leggyengébben termelő napelem fogja meghatározni az ott lévő összes napelem teljesítményét. Mint a régi karácsonyfa égősor, ha egy égő kimegy akkor nem világit. A nagyon gyengén termelő napelemek azonban egy diódán keresztül áthidalódik, de a többi tud termelni. Ezt a rendszert kifejezetten olyan tetőre ajánljuk, ahol nincs beárnyékolás, a napnak semelyik részében sem. Gond lehet, ha egy tetőtartón át vezetett vezeték, parabola antenna, kémény, vagy fa beárnyékol. 

Itt megtekintheted az okos, optimalizált rendszert működés közben, katt ide.


Okos napelemes rendszer teljesítmény optimalizálókkal


Egyes napelem táblák között és napelemes rendszerek között jelentős különbségek lehetnek teljesítményben akár két egyforma rendszer esetén is. A különbségek adódhatnak abból, hogy a napelem táblák nem tökéletesen egyforma teljesítménnyel rendelkeznek +- 5 % tolerancia is előfordulhat, valamint nem mindegyik táblának egyforma a munkapontja, ez eltérést okoz teljesítményben. Az sem mindegy, hogy hogyan van elhelyezve a tetőn, a sor belseje felé haladva melegebbek a táblák, a szélén viszont hidegebbek. Ez szintén eltérést okoz a termelésben. Használat során a modulok felülete koszolódik, előfordul, hogy van koszosabb és tisztább napelem is a sorban és ez szintén termelés csökkenést okoz. 
 
Itt jön képbe a teljesítmény optimalizálás.

Napelemenként beépítésre kerül egy teljesítmény optimalizáció, így ennek segítségével a termelésben mindegyik napelemből egyesével kivehető a maximális teljesítmény, mindegy, hogy a mellette lévő tábla árnyékban van. Egyik modul működése sincs kihatással a többi napelem tábla termelésére, és ez egy hatalmas előny. Ugyanis nem számít, hogy milyen gyártmányú a napelem akármilyen táblával bővíthető a rendszer később akármikor, a tetőn lévő maximális felületet ki lehet használni, a részlegesen napos részt is. 

A rendszer felügyelete és teljesítménye innentől kezdve átkerül a napelemek szintjére. Gyakorlatilag meg lehet mondani hogy a tetőn lévő 15-ik napelem mennyi energiát termel, és innentől kezdve, ha valami probléma van, az egyik napelem gyengébben működik mint a többi, az egyből kiderül, és a rendszer még értesítést is küld róla.
 
Hybrid üzemű napelemes rendszer

A hybrid üzemű napelemes rendszerek ötvözik a sziget üzemű és a visszatáplálós rendszerek előnyeit és rugalmasságát. Jelenleg dinamikusan fejlődik ez a terület, és hatalmas kapacitás van benne. Képzeljük csak el azt, hogy teljesen leválunk a villamos hálózatról és elfelejtjük az áramszolgáltatói hálózatot. Hybrid üzemben a rendszer képes eldönteni, hogy az energiát visszatáplálja az áramszolgáltatói hálózatba, vagy az akkumulátor csomagba töltse. Alapból mindig a saját hálózatunkat látjuk el energiával, és nem termelünk ki az áramszolgáltató felé, ha viszont többet termelünk, mint amennyi a saját fogyasztásunk, akkor ez az energia elraktározódik egy korszerű Li-ion akkumulátor csomagban. Amikor pedig már a napelemes rendszer nem üzemel, mert mondjuk este van, akkor pedig nem kell megvásárolnunk az áramszolgáltatótól az áramot, hanem a saját akku csomagunkból el tudjuk fogyasztani.

Jelenleg többféle inverterrel is megvalósítható a hybrid üzemű rendszer, lehet akár SolarEdge, vagy akár Fronius is.